TRAFÓ közösségi tereinek belsőépítészete Budapest IX. TRAFÓ Kortárs Művészetek Háza 2019

A Trafó értékközvetítő, értékteremtő feladatához fontos, hogy az építészeti, belsőépítészeti arculat is hiteles hátteret adjon. Hangsúlyos a Trafó művészeti koncepciójában a kortárs, befogadó, értékközvetítő szerep. Számunkra a kortárs építészeti hozzáállás elsősorban az őszinteséget, hitelességet, etikus hozzáállást jelenti. Az épület legyen önazonos, egyedi és helyhez, történethez kötött. Meg kell őriznie a magas szakmai minőséget, betölteni a kívánt funkciót, tükrözni a kort, amiben született. A kortárs előadóművészet célja hiteles, valós arcot mutatni, egyszerű, erős, mai eszközökkel. Célja a lényeg megragadása és bemutatása. Az előadás a nézőről szól, nem általános igazságokat keres, egyéni, őszinte megnyilatkozási formákat kutat. A Trafó a művészeti alkotások befogadója, háttere, közvetítője. Kellően szabadnak, nyitottnak kell maradnia, őszinte háttérnek, de önmagában karakteres, jellegzetes, erőteljes térként. Koncepciónk alapja a Trafó kibővített épületének nyers bemutatása, meglévő karakterének kiemelése, erősítése. A terek nyers, erős karakterét a bennük elhelyezett bútorok teszik otthonossá, hangsúlyozottan díszletszerűen a terekbe helyezve. A berendezés és a háttér közötti erős kontraszt mindkét elem, a háttér és a díszlet karakterét felerősíti. A Trafó belső terei a bennük zajló események, mozgás háttereként működnek, egységes, önazonos, folytonos térként. A belépéstől a színháztérig vezető terek karaktere átmenetet alkot, öntudatlanul átvezet a konkrétból az elvont felé, a színház belső, absztrakt világára készíti fel az érkezőt, befelé fordít. A három tér összefonódik (kávézó-lobbi- színházi foyer), a padló folytonossága és a padlón futó információs grafikák összekötik a három teret. A grafika alapja a transzformátor kapcsolási rajza. A grafikát alkotó tekercsek vonalai vezetnek a különböző funkciókhoz, a színháztérhez a terhelés alatti trafó jele vezet, a többi funkcióhoz a transzformátor üresjáratának szimbólumai. A terek színvilága befelé haladva sötétül, a világítóan fehér, tiszta kávézó tér felől a szinte teljesen fekete színházi foyerig vezet. A fehér szín a kávézóban tágas térérzetet, nyitott, de karakteres világot teremt a térben díszletszerűen elhelyezett, otthonos bútorokkal. Befelé haladva a lobbi zónája egyre sötétebbé válik, a hangsúly itt az információn van. Szándékosan kevés berendezési tárgyat helyeztünk el és hangsúlyosak az információs felületek. A lobbi kétszintes terét, iparias szerkezeti elemeit fény-árnyék hatásokkal emeljük ki. A színházi foyer egy színpadszerű, absztrakt tér, a berendezés beleolvad a falakba. A tér határai elmosódnak, a fényé a fő szerep. A „színpad” semleges, fekete hangulata itt összemosódik a „nézőtérrel”, kortárs módon bevonva a nézőt az előadásba. A dimmelhető fények segítségével a tér jól bevilágítható, így multifunkcionálisan használható a fényártól a sötét klub hangulatig.

foto: Batár Zsolt, Sajtos Gábor

TRAFÓ közösségi tereinek belsőépítészete Budapest IX. TRAFÓ Kortárs Művészetek Háza 2019

foto: Batár Zsolt, Sajtos Gábor

A Trafó értékközvetítő, értékteremtő feladatához fontos, hogy az építészeti, belsőépítészeti arculat is hiteles hátteret adjon. Hangsúlyos a Trafó művészeti koncepciójában a kortárs, befogadó, értékközvetítő szerep. Számunkra a kortárs építészeti hozzáállás elsősorban az őszinteséget, hitelességet, etikus hozzáállást jelenti. Az épület legyen önazonos, egyedi és helyhez, történethez kötött. Meg kell őriznie a magas szakmai minőséget, betölteni a kívánt funkciót, tükrözni a kort, amiben született. A kortárs előadóművészet célja hiteles, valós arcot mutatni, egyszerű, erős, mai eszközökkel. Célja a lényeg megragadása és bemutatása. Az előadás a nézőről szól, nem általános igazságokat keres, egyéni, őszinte megnyilatkozási formákat kutat. A Trafó a művészeti alkotások befogadója, háttere, közvetítője. Kellően szabadnak, nyitottnak kell maradnia, őszinte háttérnek, de önmagában karakteres, jellegzetes, erőteljes térként. Koncepciónk alapja a Trafó kibővített épületének nyers bemutatása, meglévő karakterének kiemelése, erősítése. A terek nyers, erős karakterét a bennük elhelyezett bútorok teszik otthonossá, hangsúlyozottan díszletszerűen a terekbe helyezve. A berendezés és a háttér közötti erős kontraszt mindkét elem, a háttér és a díszlet karakterét felerősíti. A Trafó belső terei a bennük zajló események, mozgás háttereként működnek, egységes, önazonos, folytonos térként. A belépéstől a színháztérig vezető terek karaktere átmenetet alkot, öntudatlanul átvezet a konkrétból az elvont felé, a színház belső, absztrakt világára készíti fel az érkezőt, befelé fordít. A három tér összefonódik (kávézó-lobbi-színházi foyer), a padló folytonossága és a padlón futó információs grafikák összekötik a három teret. A grafika alapja a transzformátor kapcsolási rajza. A grafikát alkotó tekercsek vonalai vezetnek a különböző funkciókhoz, a színháztérhez a terhelés alatti trafó jele vezet, a többi funkcióhoz a transzformátor üresjáratának szimbólumai. A terek színvilága befelé haladva sötétül, a világítóan fehér, tiszta kávézó tér felől a szinte teljesen fekete színházi foyerig vezet. A fehér szín a kávézóban tágas térérzetet, nyitott, de karakteres világot teremt a térben díszletszerűen elhelyezett, otthonos bútorokkal. Befelé haladva a lobbi zónája egyre sötétebbé válik, a hangsúly itt az információn van. Szándékosan kevés berendezési tárgyat helyeztünk el és hangsúlyosak az információs felületek. A lobbi kétszintes terét, iparias szerkezeti elemeit fény-árnyék hatásokkal emeljük ki. A színházi foyer egy színpadszerű, absztrakt tér, a berendezés beleolvad a falakba. A tér határai elmosódnak, a fényé a fő szerep. A „színpad” semleges, fekete hangulata itt összemosódik a „nézőtérrel”, kortárs módon bevonva a nézőt az előadásba. A dimmelhető fények segítségével a tér jól bevilágítható, így multifunkcionálisan használható a fényártól a sötét klub hangulatig.