Pasaréti Közösségi Ház Budapest II. Pasarét 2018-2021, tervpályázat 1.díj

A közösségi ház a szemközti telken álló Páduai Szent Antal templom kiegészítő közösségi funkciójaként, hitéleti programok biztosításán kívül a környék kultúrális életét szolgáló céllal valósult meg. Az új közösségi ház kialakításánál egy olyan, befogadó tér létrehozása volt a célunk, ami az egyszerre nyitott, átlátható, ám mégis védettséget sugárzó építészeti kialakítása révén a közösség számára méltó helyül szolgálhat. Az épület architektúrális és funkcionális kialakításánál fontos, hogy a tágabb és közvetlen környezetével intenzív kapcsolatba kerüljön, ezzel is kifejezve a befogadó, közösségi jellegét. A karakteres épület tisztán szerkesztettségével és környezetére reagálva, azzal párbeszédet kialakítva képes elnyerni saját identitását, egységet alkotva a templom épületegyüttesével. Közvetlenül nem kapcsolódik a templom épületéhez, a ferences lelkiség alapvetései és a közösség teremti meg köztük a kapcsolatot. A masszív, erőt és biztonságot sugárzó építészeti formálást áttört felületek teszik nyitottá. Az épület közösségi tereinek lehető legintenzívebb összenyithatóságát biztosítjuk a közvetlen környezetével. Ez az összenyitás az utcaszinten és a kertszinten hozható létre. A kertszinti előcsarnoki bejárat intenzív kapcsolatban van az utcaszinttel, ahonnan széles lépcsősor vezet le, mintegy átvezetve a templom előtti térről. A teljességet szimbolizáló hét ívből álló árkádsor lelkiségében összeköt a templommal, a karcsú, magas, oszlopok az ég felé mutatnak. Az árkádsor az utcaszintet és a kertszintet összefonja kétszintes fogadóteret képezve. A bejárati széles megnyitás a befogadást szimbolizálja, mintegy tágra nyitott kar invitálja a látogatót a belépésre. A bejárat előtti fedett nyitott tér átmenetet képez a külső és belső között. A kertszinten lévő nagyterem egyrészt megnyílik az intimebb hátsókert felé, másrészt az árkádsor adta átmeneti tér a hosszoldal felőli megnyitással a tériség élményét növeli. A tériség kiterjesztése, a bent és a kint intenzív megélése és az építészeti egység erősítése mellett az építészeti koncepciónknak alapvető célja a közösségerősítő szerepe. A kápolna a közösségi ház központjába kerül, mintegy az épület szíveként. A kápolna otthonos, barlangszerű kialakítása Assisi Szent Ferenc imádságos életére utal, építészeti koncepciójának alapja Szent Ferenc Naphimnusz című műve.

foto: Danyi Balázs, Bujnovszky Tamás

Pasaréti Közösségi Ház Budapest II. Pasarét 2018-2021, tervpályázat 1.díj

A közösségi ház a szemközti telken álló Páduai Szent Antal templom kiegészítő közösségi funkciójaként, hitéleti programok biztosításán kívül a környék kultúrális életét szolgáló céllal valósult meg. Az új közösségi ház kialakításánál egy olyan, befogadó tér létrehozása volt a célunk, ami az egyszerre nyitott, átlátható, ám mégis védettséget sugárzó építészeti kialakítása révén a közösség számára méltó helyül szolgálhat. Az épület architektúrális és funkcionális kialakításánál fontos, hogy a tágabb és közvetlen környezetével intenzív kapcsolatba kerüljön, ezzel is kifejezve a befogadó, közösségi jellegét. A karakteres épület tisztán szerkesztettségével és környezetére reagálva, azzal párbeszédet kialakítva képes elnyerni saját identitását, egységet alkotva a templom épületegyüttesével. Közvetlenül nem kapcsolódik a templom épületéhez, a ferences lelkiség alapvetései és a közösség teremti meg köztük a kapcsolatot. A masszív, erőt és biztonságot sugárzó építészeti formálást áttört felületek teszik nyitottá. Az épület közösségi tereinek lehető legintenzívebb összenyithatóságát biztosítjuk a közvetlen környezetével. Ez az összenyitás az utcaszinten és a kertszinten hozható létre. A kertszinti előcsarnoki bejárat intenzív kapcsolatban van az utcaszinttel, ahonnan széles lépcsősor vezet le, mintegy átvezetve a templom előtti térről. A teljességet szimbolizáló hét ívből álló árkádsor lelkiségében összeköt a templommal, a karcsú, magas, oszlopok az ég felé mutatnak. Az árkádsor az utcaszintet és a kertszintet összefonja kétszintes fogadóteret képezve. A bejárati széles megnyitás a befogadást szimbolizálja, mintegy tágra nyitott kar invitálja a látogatót a belépésre. A bejárat előtti fedett nyitott tér átmenetet képez a külső és belső között. A kertszinten lévő nagyterem egyrészt megnyílik az intimebb hátsókert felé, másrészt az árkádsor adta átmeneti tér a hosszoldal felőli megnyitással a tériség élményét növeli. A tériség kiterjesztése, a bent és a kint intenzív megélése és az építészeti egység erősítése mellett az építészeti koncepciónknak alapvető célja a közösségerősítő szerepe. A kápolna a közösségi ház központjába kerül, mintegy az épület szíveként. A kápolna otthonos, barlangszerű kialakítása Assisi Szent Ferenc imádságos életére utal, építészeti koncepciójának alapja Szent Ferenc Naphimnusz című műve.

foto: Danyi Balázs, Bujnovszky Tamás